Interjúnkban Dr. Safranyik Ferenc egyetemi adjunktust mutatjuk be, aki 2018 januárjában kezdte meg oktató-kutató munkáját a Savaria Műszaki Intézetben, tovább erősítve a gyakorlat orientált szombathelyi műszaki felsőoktatást.

Kérlek mutatkozz be nekünk, honnan származol, hol végeztél, milyen tudomány területen dolgoztál eddig?

Safranyik Ferencnek hívnak, a Pest megyei Tápiószeléről származom. Családi indíttatás révén már gyerekkorom óta műszaki pályára készülök: A gödöllői Szent István Egyetem Gépészmérnöki Karán 2011-ben végeztem gépészmérnöki alap-, majd 2013-ban gépészmérnöki mesterképzésen. Tanulmányaim mellett, már másodévesen bekapcsolódtam a Mechanika és Műszaki Ábrázolás Tanszéken működő „Szemcsés halmazok” kutatócsoport munkájába. A tudományos diákkör kereteiben szemcsés anyaghalmazok, mint búza, kukorica, liszt vagy homok tárolási problémáinak megoldásával kezdtem foglalkozni. A megkezdett munka viszonylag gyorsan beérett, elsőként 2012-ben az egyetemi Tudományos Diákköri Konferencián, majd ezt követően 2013-ban a XXXI. Országos Tudományos Diákköri Konferencián is első helyet értem el. Ezek a sikerek motiváltak abban, hogy 2013-ban – szintén a Szent István Egyetemen – belevágjak a doktori képzésbe. A kitartó munkának és témavezetőimnek, Dr. M. Csizmadia Bélának és Dr. Oldal Istvánnak köszönhetően 3 éves kutatás eredményeként, disszertációmat 2017 februárjában summa cum laude minősítéssel védtem meg.

A kutatás mellett – már hallgatóként is – részt vettem a Szent István Egyetemen a mechanika oktatásban angol és magyar nyelven egyaránt. A tudományos tevékenységen és az oktatáson felül azonban mérnökként kiemelten fontosnak tartom az iparral történő szoros együttműködést. Ennek szellemében, a Magyar Mérnöki Kamara tagjaként 2013 óta veszek részt kisebb-nagyobb projektekben tervezőmérnökként. Az így megszerzett gyakorlati tapasztalatot a tanteremben felhasználva könnyebb a száraz, elméleti levezetések gyakorlati hasznosságát is egyértelműsíteni a hallgatóknak , ily módon motiválva őket.

Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy oktatóként, kutatóként és tervezőmérnökként egyaránt, a munkám egyben a hobbim is. Meglátásom szerint másképpen ezeket a feladatokat csak igen keservesen – vagy talán sehogyan sem – lehetne egyszerre ellátni. Mindezek mellett azonban nagyon fontosnak tartom a rendszeres testmozgást is. Gyerekkorom óta versenyszerűen kézilabdázom, illetve hobbi szinten belekóstoltam már a rögbibe és az ökölvívásba is. Amikor pedig nem dolgozok vagy sportolok, akkor szívesen társasjátékozok, kártyázok, kirándulok családtagjaimmal, barátaimmal.

Január elején kezdtél Intézetünkben, milyenek az első benyomásaid, hogy érezd magad?

A Savaria Műszaki Intézetben dolgozó kollégák rendkívül kedves fogadtatása mellett az első Szombathelyen töltött napokban igen furcsa volt, hogy a Szent István Egyetemhez képest jóval kevesebb hallgatóval kerülök oktatóként kapcsolatba. A január óta szerzett tapasztalataim alapján ez a „családiasabb” környezet azonban jótékony hatással van az oktatásra, mivel sokkal közvetlenebb kapcsolatot lehet kialakítani a hallgatókkal, jobban megismerhetjük őket, ami meglátásom szerint eredményesebbé teszi az egyetemi oktatást.

Milyen tantárgyak fogsz oktatni az Intézetben, mire számíthatnak a diákok?

A klasszikus mechanikán (Statika, Szilárdságtan, Rugalmasságtan, Dinamika) kívül főként a számítógéppel támogatott tervezéssel, illetve numerikus mérnöki számításokkal – mint a végeselem módszertan – ismertetem majd meg a hallgatókat. A mentoraimtól tanult szellemiségben próbálok magas színvonalon, ugyanakkor teljesíthető feltételek mellett oktatni. Ezen felül kiemelten fontosnak tartom a következetességet (még ha előfordulhat, hogy a hallgatók ezt szigorúságként értelmezik is) és a korrektséget.

Milyenek az eddig tapasztalatod a szombathelyi duális képzéssel kapcsolatban?

Ahogyan korábban is említettem mérnökként fontos, hogy szoros kapcsolatot ápoljunk a gyakorlati élettel. Ezt a szellemiséget a duális rendszerű egyetemi képzésnél jobban nem sok minden közelítheti. A hallgatók szempontjából több előnyét is látom a duális képzésnek: egyrészt a hallgatók már egyetemi éveik alatt közel kerülnek az ipari környezethez és össze tudják kapcsolni a megszerzendő elméleti ismereteket a gyakorlati alkalmazással. Másrészt megismerik, hogy mire számíthatnak a különböző mérnöki pozíciókban, milyen feladatok várnak rájuk a nagybetűs életben, harmadrészt a duális rendszerrel együtt járó ösztöndíj komoly motivációt jelent tanulmányaik sikerességéhez, emiatt komolyabban veszik a tanulást a nem duális hallgatókhoz képest.

Milyen kutatási terveid vannak a jövőben, melyek most szakterületeden a legnagyobb kihívások?

A szemcsehalmazok tárolásával, szállításával kapcsolatos kérdések a mindennapi élet és az ipar valamennyi területén is komoly kihívások elé állítják a praktizáló mérnököket. Gondoljunk csak egy doboznyi csavar pontos adagolására a gépiparban, tabletták sokaságának szállítására a gyógyszeriparban vagy egy zsák, granulált műanyagipari alapanyag továbbítására. Az ilyen anyagok szállítását, adagolását egyéb feldolgozását végző berendezések tervezése és üzemeltetése legtöbbször tapasztalati adatok alapján, közelítő módszerekkel történik, amely általában alul- vagy túlméretezéshez vezet. Ezekből a tervezési hiányosságokból fakadóan egy nagyvállalatnál éves szinten jelentős mértékű többlet kiadás keletkezik. A gyakorlatban jól alkalmazható, a jelenlegi közelítő eljárásoknál pontosabb méretezési módszerek kidolgozásával ezen berendezések működése optimálható, illetve a tervezési- és üzemeltetési pontatlanságokból adódó költségek hosszútávon csökkenthetőek. Ezek alapján kutatásom jelenlegi célja a szemcsés felépítésű halmazokat továbbító- és adagoló berendezések működésének optimálása a feldolgozandó alapanyag mechanikai tulajdonságainak pontos leírása révén.

Hogyan lehet ezeket integrálni a gyakorlat orientált oktatásba?

A tématerületen tevékenykedő kutatók közös célja, az új, modern modellezési eljárások átültetése a gyakorlatba, ezzel megkönnyítve, gyorsítva az ipari fejlesztési folyamatokat. Erre nagyon jó lehetőséget nyújt a duális gépészmérnökképzés, amely keretein belül megszerzett műszaki alapismeretekből kiindulva a felsőbb éves hallgatók megismerkedhetnek a legújabb számítási, modellezési eljárásokkal is. Ezeket az ismereteket közvetlen csatornán keresztül juttathatják el a nagyvállalatokhoz, így is erősítve Intézetünk és az ipari partnerek kutatási-, fejlesztési részlegei közti együttműködést.

Köszönjük szépen az interjút, jó munkát kívánunk az Intézetben!

Köszönöm én is, valamint a Savaria Műszaki Intézet dolgozóinak a kedves fogadtatást és bízom benne, hogy az Intézet munkatársaként hosszú távon támogathatom a szombathelyi duális képzést és egyre nagyobb létszámban képezhetünk fiatal, a gyakorlati életben helyüket megálló mérnököket.